Brenda idzetei
 |
Egyik szemem sír, a másik pedig nevet,
A lelkem tükrödôzik a szememben mert Szívem szeret Valóra vált egy hôn áhított vágyalom A magányos estéimen a szobám plafontját pasztázom Hátha téged látlak onnan vissza mosolyogni Csakmert veled kedvesem még nem tudtam betelni Te vagy a legfényesebb csillag életem sötét egén, Néha eltöprengek rajta hátha elfelejteném azt hogy ki az aki életben tart engem, tudom szerelmem érted nem kell majd másnak lennem . *.* |
|
|
Száz kimondhatatlan szó és ez is egy a sok közül
Ámor nyíla résre lelt , s én kijutottam a bástyák mögül. A Magány mostanra már alapjaiban is romokban egy félszeg vallomás lappang ezekben a sorokban. Szeretlek de még nem tudom elmondani elégszer, hogy ez az érzés mindent egy új közös életté értékel. Szeress hogy Szerethessek, Magam mellett tudhassalak, Becézgesselek, netán a karomba zárhassalak *.* |
|
<<< vissza az oldal tetejre
[ Impresszum ] [ Jogi nyilatkozat ] [ Kapcsolat ]
Bejelentkezs
|
Keress