toke judit idézetei
 |
Kedvesem! Hol vagy? Miért szakitott el a sors minket egymástol? Egyszerûnek tûnik ugyan a válasz, de minden éber orában gyötör a válasz. Elveszett ember vagyok nélkûled, nélkûled nincs bennem lélek, örökösen bolyongó madár vagyok, akinek nincs hova repûlnie! És egyre azon töprengek, hogy mindazok közül, akiket szerethettem volna, miért éppen veled estem örök szerelembe, s miért szakitott el a sors töled. Amikor nem vagy a karomban, a lelkemet üresnek érzem, véltig a te arcodat keresem, akármerre járok. Érzem ez õrûltség, de nem tudok változtatni rajta. Ne haragudj, de soha senki nem helyetesithet téged, téged, csakis téged akartalak, s most, hogy már nem vagy, nem vágyom senki másra! |
|
|
A világban amelyet én ritkán értek meg a végzet szele olyankor támad fel amokor nem várjuk.Hol oránként ront ránk hol csak finoman cirrogatja az arcunkat,de nem lehet nem észrevenni,hisz ellenálhatatlanul meg változtatja a jövönket.Kedvesem te voltál az a szél és erõsebben magával ragadott mint valaha is képzeltem volna.Te vagy az én végzetem,az elmult napokban több hibát követtem el mint bárki más egész életében.Miután elváltunk,az elsõ napokban probáltam elhitetni magammal,hogy hamar elfelejtelek de nem igy történt.Minden nap téged kereslek hátha vissza térsz egy napon s szived szivembe zárhatom. |
|
<<< vissza az oldal tetejére
[ Impresszum ] [ Jogi nyilatkozat ] [ Kapcsolat ]
Bejelentkezés
|
Keresés