Petőfi Sándor idzetei
 |
A szerelem, a szerelem,
A szerelem sötét verem; Beleestem, benne vagyok, Nem láthatok, nem hallhatok. Õrizem az apám nyáját, De nem hallom a kolompját; Rá-rámegy a zöld vetésre, Hej, csak késõn veszem észre. Telerakta édesanyám Eleséggel a tarisznyám; Elvesztettem szerencsésen, Lesz módom a böjtölésben. Édesapám, édesanyám, Ne bízzatok most semmit rám, Nézzétek el, ha hibázok - Tudom is én. mit csinálok! |
|
|
Szeretlek szívemmel, Szeretlek lelkemmel, Szeretlek ábrándos Õrült szerelemmel!... |
|
|
A szerelem, a szerelem, A szerelem sötét verem; Bele estem, benne vagyok, Nem láthatok, nem hallhatok. |
|
|
Ez a legszerelmesebb szív, mely nem tûr karcolást, mely inkább vérzik, mint szeressen mást. |
|
|
Nem tudom, mi voltam eddig,
Ámde azt sem, mi leszek; Tõled függ, hogy sötét árnyék Vagy fényes sugár legyek. |
|
|
Sohase volt az szerelmes, aki Mondja, hogy rabság a szerelem. Szárnyat ád õ és nem rabbilincset, Szárnyat ád õ … azt adott nekem. |
|
<<< vissza az oldal tetejre
[ Impresszum ] [ Jogi nyilatkozat ] [ Kapcsolat ]
Bejelentkezs
|
Keress