Craiban, Dora idézetei
 |
Ha be vagyok zárva veled egy ketrecbe, elgyengülök. Akkor csak a tiéd vagyok, és csak az kell, hogy erõsen átfogj, nehogy elszédüljek. Nehogy megszédüljek a gondolattól, hogy milyen irtózatosan, félelmetesen, halálosan szeretlek. |
|
|
Semmi sem tökéletes, csak a veszélyesen lázadó szerelem. |
|
|
Mondják, hogy az idõ minden sebet begyĂłgyĂt, de igazábĂłl nem is az eltelt napok, hetek, hĂłnapok jelentik a gyĂłgyĂrt, hanem azok közelsĂ©ge, akik ebben az idõben mellettĂĽnk vannak. |
|
|
Amikor nem bĂrtam tovább, megpördĂĽltem a karjaiban, Ă©s megcsĂłkoltam. Több volt ez, mint köszönet. A szavak semmit sem Ă©rnek. Erõsen magához ölelt, s visszacsĂłkolt. Nem akartam, hogy vĂ©ge legyen ennek a csĂłknak, Ă©letem vĂ©gĂ©ig itt akartam maradni a karjaiban, az Ă©letĂ©ben, a világában. Most már Ăşgy tekintettem rá, mint az oxigĂ©nre. SzĂĽksĂ©gem volt rá, mint a vĂzre... a levegõre... a földre... a tĂ»zre... Ă• keltett Ă©letre, Ă©s õ Ă©ltetett. |
|
<<< vissza az oldal tetejére
[ Impresszum ] [ Jogi nyilatkozat ] [ Kapcsolat ]
Bejelentkezés
|
Keresés