Marsi Miklós idézetei
 |
Néha eldobok egy követ és gondolok rád.
Feledés van, de nincs mögötte homály. Visszatérek egy percre milyen jó voltál. Nem vagy itt, néha nem is kellenél már. Új világok nyÃltak felém, de ez csak tetéz. SzÃnt hoztál a szürke hétköznapok felé. Már nem sÃrok, de belül keserûen ordÃtok. Hol van az a lány, aki nálam szÃvet hódÃtott? A nyáron adott Kála szép virág. Ami a téli hidegben is helyt állt. |
|
|
Bánat, keserû létem üldözni fog még élek.
Élünk tovább te más férjjel, én más nõvel. Elhalt úton, elhalt virágokkal övezve. Tovább visszük közös utunk emlékeit. Elõre! Bolygó Hollandi az útitársam. Visszanézve a régi sebeket táplálva. Mit ér? Szúrod magad! Tedd, ha jó érzés. Elõl fény, hátul köd, ne lépj vissza ökör. Bántottál mást, Ãgy bántanak, jó érzés? Más majdan szeret, Ãgy ahogy én vagyok. Téged meg szeressen az ezerarcú majom. |
|
|
Egy szóból mondatok lesznek elsõ szavam az, hogy szeretlek.
Nem hazugság, nem ámÃtás, érzésekrõl hazudni nem szokás. Kérlek, kicsim legyél az enyém, imádlak téged, mint a szép nap lementét. Ne hagyj, el soha kellesz nekem, veled érzem a reményem. Kicsi rózsám, szép virágszálam, veled maradok, mint a tó és a nádszálak. Ne mondj nemet, mert össze törsz, tudom hibáztam ez most is gyötör. Bocsássál meg minden hibámért, meggondolatlanságom bõ zugáért. Megbocsájtasz, követlek, még sÃrom keresztjét hátamon nem viselem. Szeretsz még? Ölelj át hadd érezzem szÃved tiszta dobbanását. |
|
<<< vissza az oldal tetejére
[ Impresszum ] [ Jogi nyilatkozat ] [ Kapcsolat ]
Bejelentkezés
|
Keresés